Fenntartható mobilitás - hogyan induljunk neki?
Beküldési határidő: szeptember 15.
Miért fontos a mobilitás kérdésével foglalkozni?
A közúti közlekedés az EU-ban, Magyarországon és Budapesten is az egyik legjelentősebb károsanyagkibocsátó szektor, ezen belül a személygépkocsik és a tehergépjárművek járulnak hozzá a kibocsátások jelentős részéhez.
A mobilitás nem kizárólag közlekedésszervezési kérdés: egyszerre klímavédelmi, egészségügyi és élhetőségi kihívás is, amely alapvetően befolyásolja a városi életminőséget.
Közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban, EEA
Különböző közlekedési módok kibocsátási költségei, EEA
Mit tehetnek a vállalatok, mire van ráhatásuk?
A fenntartható városi mobilitás összehangolt megközelítést igényel, amelyben az önkormányzati intézkedések mellett a vállalati működés és a mindennapi közlekedési döntések is szerepet játszanak. A cégek több területen is hozzájárulhatnak a közlekedési kibocsátások csökkentéséhez, miközben javíthatják a munkavállalók jóllétét és a mindennapi munkába járás minőségét is.
A logisztika és áruszállítás területén az elektromos áruszállító járművek és furgonok használata lehetővé teszi a cégek számára, hogy zöldebb logisztikai megoldásokat alkalmazzanak. A tisztább szállítási módszerek különösen fontosak a "last mile" szállításokban, amelyek közvetlenül a fogyasztókhoz érkeznek.
Az elektromos rásegítéses teherbiciklik alternatívát nyújthatnak az egyre nagyobb forgalmi terhelést és a gyalog, autóval, kerékpárral közlekedőknek is gondot okozó, rakodóhelyek hiányában gyakran szabálytalanul megálló kisteherautóknak. A biciklis szállítás csökkenti a levegőszennyezést és a zajt, kevesebb helyet foglal és hozzájárul a biztonságosabb közterületekhez
Az elektromos vagy hibrid járművekből álló flották alkalmazása mérsékelheti a környezeti terhelést, miközben egyre inkább megfelel a fogyasztói elvárásoknak és az ESG-szempontoknak is. Amennyiben az autóhasználat elkerülhetetlen, akkor is fontos a fenntarthatósági szempontok érvényesítése, például a megosztott autóhasználati megoldások integrálásával a vállalati mobilitásba, valamint a munkahelyi elektromos töltőinfrastruktúra biztosításával.
A munkahelyi mobilitási terv szerepe a fenntarthatóbb működésben
A munkavállalók mindennapi munkába járása szintén a közlekedési rendszer fontos része, amely jelentős hatással bírhat a közlekedésből származó kibocsátásokra és a városi mobilitási mintákra.
A munkáltatók ezen a területen is hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb közlekedési szokások kialakításához azáltal, hogy feltérképezik a munkavállalók igényeit, javítják az elérhető lehetőségeket, és támogatják a fenntartható közlekedési módok használatát. Ebben nyújthat segítséget a munkahelyi mobilitási terv, amely keretet biztosít a célok meghatározásához és a szervezet számára leginkább megfelelő intézkedések kiválasztásához.
A mobilitási intézkedések típusai
A munkahelyi mobilitási tervekben meghatározott intézkedések széles skálán mozoghatnak: a fizikai infrastruktúra fejlesztésétől kezdve a munkavállalói szokásokat támogató szervezési és ösztönző megoldásokig.
Az intézkedések alapvetően két fő csoportba sorolhatók:
A „kemény” intézkedések jellemzően infrastrukturális fejlesztéseket és beruházásokat jelentenek, például kerékpártárolók, öltözők vagy elektromos töltőpontok kialakítását.
A „lágy” intézkedések elsősorban információs, ösztönző és szervezési eszközökkel segítik a fenntarthatóbb közlekedési módok használatát, például tájékoztatással, kampányokkal vagy munkavállalói programokkal.
A leghatékonyabb megoldások gyakran a két megközelítés kombinációjára épülnek: a megfelelő infrastruktúra megteremtése mellett fontos a munkavállalók tájékoztatása és motiválása is.
A Kihívás - mit tud tenni a vállalat?
Ebben a hónapban a cél egy saját munkahelyi mobilitási terv elkészítésének elindítása, elsősorban a helyzetfelmérésre, azon belül is a munkavállalói kérdőívre koncentrálva. A folyamat támogatására készült egy lépésről lépésre felépített útmutató (a Klímasprint felületén a letölthető dokumentumoknál elérhető), amely végigvezet a tervezés fő szakaszain: a helyzetfelméréstől az intézkedések kidolgozásán át egészen a megvalósítás megtervezéséig. Az útmutatót gyakorlati mellékletek egészítik ki, adatgyűjtési segédanyagokkal, amelyek megkönnyítik az egyes lépések végrehajtását.
A kihívás teljesítése
Olvassátok el az útmutatót és a csatolt mellékleteket!
Elérhetőek a Klímasprint felületén, a letölthető dokumentumoknál
Gondolkodjatok el azon, hogy a vállalatotok esetében milyen területeken, miért és milyen formában lehet hasznos egy mobilitási terv elkészítése!
Haladjatok az útmutatóban felvázolt lépések mentén, kiemelt hangsúlyt fektetve a munkavállalói kérdőívre!
A kérdőívhez duplikálható sablon elérhető ezen a linken, vagy a letölthető dokumentumok között pdf formátumban. A kérdőív a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai számára készült, így szükséges a vállalat adottságaira szabni.
Szeptember 15-éig számoljatok be nekünk a Klímasprint felületén a visszajelző űrlap kitöltésével, hogy
meddig jutottatok a mobilitási terv megalkotásának folyamatában, milyen eredmények születtek és milyen nehézségek merültek fel;
hogyan összegeznétek a munkavállalói kérdőív beérkező eredményeit;
melyek a következő lépések és várhatóan mikorra lesz kész a mobilitási tervetek, amennyiben elkészítitek.
Csatoljátok az eddigi munkát összegző háttéranyagokat, amennyiben vannak!
A beérkező dokumentumokról és ha elkészül, a végleges munkahelyi mobilitási tervről, valamint az intézkedések megvalósításáról a résztvevő vállalatok szakértői-visszajelzést kérhetnek.
Források, hasznos linkek
Budapest 2025-ös környezeti állapotértékelését itt érhetitek el, Budapest Környezetvédelmi Programját pedig itt.
A bemutatott adazvizualizációk forrása: European Environment Agency's (EEA) data visualisations page
Amennyiben a különböző közlekedési módok karbon lábnyomát szeretnétek összehasonlítani, itt érhető el egy magyar fejlesztésű kalkulátor.
Bamberg S., Fujii S., Friman M., Gärling, T. (2011) Behaviour theory and soft transport policy measures, Transport policy, Vol. 18, Issue 1, pp. 228-235, DOI: 10.1016/j.tranpol.2010.08.006
Arsenio E., Martens K., Di Ciommo F. (2016) Sustainable urban mobility plans: Bridging climate change and equity targets?, Research in Transportation Economics, Volume 55, pp. 30-39, DOI: 10.1016/j.retrec.2016.04.008